“A hozzánk hasonló családok újra megtanulnak hinni, bízni, remélni”

03 február 2015

17 éves, kisebbik fiunk a 2014-es nyári turnushoz csatlakozva vett részt a ChanceProgram munkájában…és bár csak részidőben – picit több, mint egy hónap – sikerült csatlakoznunk, nagyon hálásak vagyunk, hogy rájuk akadtunk. Egy TV műsorban hallottunk a programról és bizony szívbemarkolóan nekünk szólt, a mi problémáinkra adott válaszokat, ezért gyors kutakodás után mail, majd gyors válasz és időpont egyeztetés következett. Számunkra érdekes tapasztalat volt az, hogy Pali az első pillanatban megtalálta Kristóffal a hangot, azonnal együttműködést volt képes kiváltani, mert Kristóf alapjáraton nagyon ellenséges, bizalmatlan, elutasító volt már hosszú évek óta mindenkivel.

Mi már akkorra hosszú évek óta róttuk a magyar ellátórendszer labirintusát, ennek megfelelően kimerült hittel, bizakodással, a siker lehetőségének egyre halványuló pislákolásával a puttonyunkban. Bár 9 év után már volt egy diagnózis a kezünkben, nem voltunk meggyőzve arról sem, hogy az fedi a valóságot. Túl voltunk jópár iskolaváltáson, a családi/ baráti kapcsolatok lassú leépülésen, a rendszeres perifériára kerülésen minden kortárs közösségben és bizony a hosszú évek küzdelme és kudarcai igencsak kezdték szétzilálni a családunkat….

Azzal tisztában voltunk, hogy amíg Kristóf önbecsülése a béka hátsó traktusa alatt van mélyen elásva, addig esélye sincs semminek és senkinek arra, hogy segíteni tudjon egy konkrét megoldandó problémában, ezért azt tűztük ki elsődleges célnak, hogy ezen javítsunk.

Fantasztikus volt látni, hogy ilyen rövid idő alatt Paliék csapata mi mindenre volt képes, milyen látványos megerősödést volt képes elérni az önbizalom megerősítésében / néha persze mosoly nélkül nézzük, amikor a ló másik oldalán barangol a “kölyök” 🙂 /, kezelni tudja azokat a helyzeteket, amik előtte dühkitörésbe torkolltak ( persze kettő azért így is összejött, de enyhébb formában és tudjuk, hogy fokozat nélkül nincs átmenet ), a kommunikációja az esetek 90%- ában már indulatmentes, higgadtan tud érvelni és képes észrevenni olyan dolgokat, amiket előtte egyáltalán nem….

Sokkal feszültségmentesebb az otthoni légkőr, sokat javult a kapcsolata a bátyjával, a régi baráti kapcsolatait újraélesztette, új baráti társaságot is felépített a másik mellé és azóta komoly párkapcsolata van, amiről előtte azt gondolta, hogy neki soha nem lesz….

Az utógondozás jegyében családi terápiára járunk Gergőhöz, bontogatjuk a sok év alatt felhalmozódott, megoldatlan családi probléma-réteget, türelmesen araszolunk előre. Hihetetlen látni, hogy milyen empátiával, szeretettel, felelősséggel állnak mindig a gyerekek rendelkezésére. Tudjuk, hogy egy útnak az elején vagyunk, sok munka és megoldandó feladat vár ránk, de hihetetlenül sokat jelent, hogy ez az út nem a semmibe, hanem egy megoldás fele vezet.

Azt gondolom, hogy a velünk hasonló utat bejárt családok – Paliékat megismerve – újra megtanulnak hinni, bízni, remélni….:)

 

2