Cserebere-hét

29 július 2016

Várszegi Eszter írása

A megérkezést követő napokban a környéket ismerhettük meg a világ legjobb tuktuk sofőrje segítségével. Így megtudhattuk, hogy milyen is Srí Lanka valódi arca, a piacon sefteléstől, a szegény, mégis boldog kisgyerekek sárkányreptetéséig. Utóbbi nem vicc kérem szépen, igazi több napos projekt, melynek minden lépése élmény és a végén, mikor két másodpercre felröppen végre a csodaszerkezet, na akkor aztán jön az az érzés, amire a mastercard sem alkalmas.

 

Legkedvesebb árusunk a piacon

Legkedvesebb árusunk a piacon

Lina, Max és Maja két héttel korábban érkezett, mint mi. Most róluk essen pár szó.

Lina 22 éves életvidám, gyönyörű kishölgy, akivel látszólag minden rendben van, azonban, ha jobban beletekintünk ebbe a fiatal nőbe, láthatjuk, hogy egy önbizalomhiánnyal küzdő kislány. Nem baj, ha nem így lenne, feltehetnénk a kérdést, hogy az élményterápia voltaképpen egy nyaralás? A válasz: nem! Itt aztán mindenki megdolgoztatja a lelkét, nincs mese.

Max szintén 22 éves, kevésbé társasági ember…volt eddig. Olyan, mint egy gondoskodó oroszlán, aki védi a falkáját, miközben erőteljesen kontrollálja önmagát. Ez a fiú igazi tehetség. Pár száz saját gitárkölteménye van, melyekből még egyet sem hallott soha senki, egyelőre még mi sem. Viszont más szerzeményeket szívesen előad már nekünk, dalos pacsirtáink, Lina és Andi kíséreteképpen. És akkor szóljon a „Csillag vagy fecske”…

Maja hajója nehezen akar megindulni, a kis 21 éves hebrencs kapitány kapaszkodik még a horgonyokba, a biztos parttól egyelőre nem akar elválni. Az ő eszköze ebben a másokon segítés, amit olyan jól művel, hogy azt vettük észre, hogy a produkcióra önként jelentkező mentorából szinte mentoráltat csinált és magát próbálta mentoraként avanzsálni. Hát szó, mi szó, a végeredmény annyira jól sikerült, hogy az egyik segítő mentorunk nem kíván a tóban maradni, és nem csak a szelet nem fújja már Maja hajóján, de Srí Lanka szépségeit sem élvezi tovább, így hazautazott. Így lettem Lecserélt Eszterből Visszacserélt Eszter, és így lett az, hogy Maja hajójának segítőjeként folytathatom az utat. Maja különleges személyisége kihívás, ugyanakkor nagyon szívesen húzom fel vele az árbocot, mert igazi kincs rejlik az álarc mögött.

13692733_10154309932588446_987112892069513755_n

Maja a Help-faluban (Fotó: Hárs Anna)

 

A második hetünk nagy élménye a river safari volt, amikor is valóban hajóra szálltunk, mégpedig mindannyian egybe. Körülbelül 60 szigetet körülvevő lagúnába csöppentünk, volt itt halpedikűr, majomsimogatás, buddhista templom, kevésbé szabálykövető buddhista szerzetessel, fahéjkészítés… igazi élményterápia. Ez volt az első csapatépítő túránk, aminek az eredménye az lett,  hogy egy a célunk, bárhogyan is nevezzük, részletezzük: a változás. Így a Chance Program már Change Program is egyben, a kérdés már csak az, hogy milyen irányba sikerül elmozdulni :) Hajrá hajóskapitányok, mi hiszünk bennetek!