Gengszetrfilm 5.0 – A világot jelentő köpőcső

17 november 2015

Sebők Bori írása

Egy-egy szívószállal a kezünkben rohanunk a sötét kertben Félixszel, a szánkban némi nyálas papírzsepi, egészen kis darabok, hogy kilőhessük Lócira vagy Kristófra a szívószálakon át. Közben Benike megfogja a kezem, hogy ő is beszáll. Fú, hát jó, de Benike annyira hangos mindig, így tuti le fogunk lepleződni. Mutatom neki, hogy pszt. És csodák csodájára Benike is érzi, hogy ez a köpőcsőháború most halálosan komoly, és meglepő módon csöndben marad. (Igen, ugyanarról a hiperaktív gyerekről van szó, akinek két mentora is van, és a „banánszki” a legújabb kedvenc káromkodása.) Hamar elfogy a három életem, mert nem vagyok elég jó újratöltésben, meg kicsit undorodom is a nyálas zsepidaraboktól, amiket a számban kell tárolnom.  Na, jó, a csatát elvesztettük, de semmi baj, hiszen a háborút kell megnyerni – ez Pali mondása, valami másnak, pontosabban minden másnak a kapcsán, de a köpőcsőháború esetében fokozottan igaz. És tényleg Félix végre gyerekként viselkedik, és teljesen elengedi magát. Éljen! Sehol a jól megszokott stréber kisfiú, se a keménykedő gengszterparódia. Csak egy kisgyerek a köpőcsövével. Hepp. Végülis ez volt a cél.

AAA_9296

fotó: Bognár Péter

 

Félixszel most arra gyúrunk, hogy ha jóban leszünk, akkor mi is elutazhassunk kettesben egy pár napra, ahogy Kristóf és Lóci már voltak Sigíriában, Peti és Marci pedig most mentek el Trincomaleeba a szörfparadicsomba – szezonon kívül, de akkor is. Peti végre megkapta a kisvarázslónak járó nagyfeladatot, hogy kettesben utazzon el Marcival és nyissa ki neki a világot, és őt pedig a világ számára. Mi meg, Pali kérésére, írtunk Marcinak egy listát, 10 rosszaságot, amit mindenképp el kell követnie, mielőtt visszajön. Szökőkútban fürdés, buszon zenélés, 5 helyi lány megszólítása, asztalon táncolás… Az a hír járja, hogy hármat már teljesített, és az egyik ráadásul sokpontos.

 

Benikével kapcsolatban is nagy változások vannak. Miután azon az ominózus délutánon Kata kiborult, Irén pedig éppen visszaérkezve a Maldív szigetekről – kivett néhány nap szabadságot, hogy meglátogathassa az unokaöccsét -, mint egy szuperhős betörte a közös fürdőszobánkba vezető ajtót, amit Benike magára zárt, váltanunk kellett. Pali összehívta ittlétünk első válságstábját. Egyszerűen fel kellett fognunk, hogy ez így nem mehet tovább. Más szemmel kell ránéznünk Benikére. Nem kérhetünk tőle lehetetlent, és fontos, hogy ez nem a mi hibánk. Benike jelenleg képtelen arra, hogy belehelyezkedjen mások helyzetébe, hogy elképzelje az érzéseiket, így kell ránéznünk, és ezzel a tudással kell tovább dolgoznunk vele. Ahogy ezt megértettük, mindenkiből elpárolgott a harag és a frusztráció. Ahogy rólunk – különösen a fő és almamentoráról, ahogyan Benike nevezi Katát és Irént – lehullott a feszültség, úgy könnyebbült meg Benike is, és kezdett el szépen és gyors tempóban változni. Másnap páran megépítettük egy slacklineból és néhány pokrócból és törülközőből az empátiafejlesztő bábszínházat, amíg Benikéék egy egynapos kiruccanáson az elefántárvaházban próbálgatták az empatizálást az elefántokkal és a dolgozókkal egyaránt. A bábszínházról majd máskor.

 

Most még csak annyit, hogy tegnap a Jungle Beachre mentünk, ami egy káprázatos strand egy földnyelven a sziget csücskében, az egyik oldaláról rá lehet látni a végtelen óceánra, a másik oldaláról pedig a sziget délnyugati csücske tárul elénk, ráadásul a WC mögött közvetlenül indul a burjánzó dzsungel. Egy furcsán nyugodt napot töltöttünk itt, és már épp indulni készültünk. Tudni kell, hogy az óceánból kijövés Benike szempontjából a legkritikusabb időszak. Néha órákon át tartó hisztérikus procedúra, mire sikerül kitessékelni, most azonban a furcsán nyugodt nap végén, az történt, hogy Félix és Kristóf elkezdtek kiabálni, hogy „Nem megyünk haza!” Erre Kata is elkezdett ordítani, hogy „Nem megyünk haza”! Majd az összes gyerek és felnőtt egymás után csatlakozott a kiabáláshoz, és percekig teli torokból üvöltött mindenki. Szegény Benike megzavarodva állt a kisvízben, a térdéig csapkodtak a hullámok, és kétségbeesetten kérdezte, hogy ugye csak viccelünk, és ugye haza fogunk menni. Nos, hát a dolgok változnak.

 

Zárójelben jegyzem meg, hogy Kata és Lóci is legyőzték már Palit pakettben. Zárójel bezárva.